A Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy ritka és igen súlyos epilepsziabetegség. 55 évvel ezelőtt írta le először a kórképet a marseille-i Henri Gastaut, majd a jellegzetes EEG- (elektroenkefalogram) eltéréseket a Bostonban dolgozó William Lennox.

Az idősödéssel jelentkező memóriapanaszok megítélése összetett differenciáldiagnosztikai feladatot jelent az ezzel foglalkozó szakemberek számára is. Mikor kóros, és mikor természetes a kognitív teljesítmény romlása? Szükségszerű, hogy memóriaproblémák jelentkezzenek?

A gyulladásos bélbetegségekben szenvedők életminősége nagymértékben befolyásolja a betegség lefolyását, a tüneti progressziót. A tünetekhez gyakran társulnak mentális zavarok, mint a szorongás és a depresszió, melyek rontják az életminőséget, további progressziót provokálva.

A szorongás számos pszichiátriai betegségben megjelenik, és számos formában okoz rendkívül nehéz érzéseket, állapotokat az azt átélő személy számára.

Az állatasszisztált terápiák során állat és ember között kialakuló kötődési mintázat nagyon hasonló az ember szignifikáns kapcsolataiban megjelenőhöz.

Rétvári Bence, az EMMI miniszterhelyettese augusztus 20-a alkalmából állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át a Pesti Vigadóban.

A humán agy szokatlanul nagy. Melyik kognitív kihívás volt a legfontosabb az agyméret növekedése szempontjából? – teszi fel a kérdést a Nature-tanulmány, ami elsőként tud a korreláció mellett oki összefüggést is felmutatni.

Ha a csecsemőt akár rövid időtartamra is elszakítják anyjától, agyában olyan stukturális és funkcionális változások alakulnak ki, amelyek felnőttkorban is megmaradó viselkedéses, biológiai és fizikai abnormitásokat eredményezhetnek, írja a Translational Psychiatry tanulmánya.

A klinikai kutatások nagy jelentőségűek a pszichiátriában és dinamikusan fejlődnek. Távlati céljuk a betegségek jobb megértése, az ellátás jobb megszervezése és hatékonyabb terápiák kifejlesztése. Jó lenne, ha a klinikai kutatások fejlődése, térnyerése Magyarországon is új lehetőségeket teremtene a szakmai növekedésre a pszichiátria területén.

Az óvatosság, a türelmetlenség és a lustaság olyan tulajdonságok, amelyekről eddig azt gondoltuk, mélyen beépült személyiségvonások, és állandó, hogy valaki hogyan értékeli a kockázatot, illetve hogyan mérlegeli a késlekedés vagy az erőfeszítés eredményeit. A PLOS Computational Biology cikke felborítja az eddigi vélekedést.